Várfejlesztés
Kezdőlap Várfejlesztés Partnerek Kapcsolat Sajtószoba Galéria

A Budai Várba minden magyarnak egyszer el kell jönnie

Polgármesterként az egyik fő szószólója volt a Várkert Bazár felújításának, s az ő kezdeményezésére került fel az épület a világ legveszélyeztetettebb műemlékeinek a listájára. A megújult Várkert Bazár április 3-i átadója kapcsán az I. kerület polgármesterét, Nagy Gábor Tamást kérdeztük.

Gondolta-e volna úgy 15 éve, hogy egyszer végre tényleg megvalósul a rekonstrukció? Vagy másként fogalmazva: gondolta volna, hogy ilyen sokáig tart?

Az elmúlt években a Budai Várral kapcsolatosan voltak olyan időszakok, amikor éppen azért drukkoltunk, hogy ne történjenek visszafordíthatatlan beavatkozások. Bizonyára sokan emlékeznek rá, amikor a Clark Ádám térre egy ablak nélkül épületet akartak építeni, a Honvéd Főparancsnokság épületét pedig a modern építészet kísérleti terepévé akartak tenni. Máskor pedig voltak olyan időszakok, amikor úgy éreztem, hogy minden erőnket megfeszítve kell haladni, hogy minél több mindent elérhessünk. Ugyanígy voltunk a Várkert Bazár felújításával is. Persze, 1996 táján, amikor már körvonalazódott, hogy mit is kellene tenni a Várbazárral, egy gyorsabb ütemű felújításban gondolkodtam, és 1997–98 táján még úgy tűnt, hogy ebből lehet is valami. A 2002-es kormányváltást követően azonban már a pályázat nélküli hasznosításról, luxus bevásárlóközpont építéséről szólt a kormányzati koncepció, amelynek megvalósítása ellen mindig is felléptünk. A mostani felújítással adtunk magunknak és a szakmának is egy kis időt arra, hogy a Várbazár hosszú távú hasznosításra a lehető legjobb megoldás születhessen meg.

Az elmúlt években, évtizedekben a Várkert Bazár pusztulását látva nem túl késő a felújítás?

Jómagam már 2006-ban is úgy éreztem, hogy elkéstünk a beruházással, ám mégis azt gondolom, hogy ennek most jött el az ideje. Most négy év alatt be tudjuk pótolni a húszévnyi lemaradást. Ráadásul nem csak a Várkert Bazár kap most kiemelt figyelmet: befejeződött az Országház felújítása, megújul a Kossuth tér, és alig másfél év alatt le tudtuk zárni a Mátyás-templom évek óta húzódó felújítását is. Egy ország életében vannak időszakok, amelyek az építésről szólnak és értékelik a történelmi örökséget, és vannak egészen másféle időszakok is. A szellemtelen korszakokban pedig nem szabad építeni – és ez nem csak átvitt értelemben, hanem szó szerint is igaz. Az ilyen jelentős beruházásokhoz, mint amilyen a Várkert Bazár felújítása, valamiféle kedvező csillagállás is szükségeltetik. Kell hozzá pénz – jelen esetben az európai uniós források –, kell hozzá koncentrált és cselekvőképes döntéshozatal, vagyis a kormány és az önkormányzat szerencsés együttműködése, valamint kell hozzá egy megfelelő építészeti-tervezői-szakmai háttér. Ez pedig így, együtt most volt adott.

A Várkert Bazár felújítása nem önmagában álló beruházás, hanem egy fejlesztési folyamat egyik fontos eleme. Visszatekintve az elmúlt évekre, melyek azok a főbb városképi fejlesztések a kerületben, amelyekre a leginkább büszke?

Amikor a ’90-es évek elején megkapta a Halászbástyát az önkormányzat, komoly döntés előtt állt a kerület. Vagy életveszélyessé kellett volna nyilvánítania és be kellett volna zárnia, vagy meg kellett kezdenie a felújítását. Fejlesztési támogatások híján belépőjegyet vezettek be, és ez teremtett forrást ahhoz, hogy szép lassan, tizenöt év alatt fel lehessen újítani a Halászbástyát. De tarthatatlan volt már a Mátyás-templom és környékének az állapota is, a templomról például szeles időben méretes kődarabok potyogtak. Hoszszú évek alatt bár, de ezt is sikerült helyreállítani. 1999 és 2002 között készült el a Sándor-palota méltó történeti rekonstrukciója, és az Új Széchenyi Terv keretében, európai uniós támogatással, 2010 után végre elindulhatott a Várkert Bazár felújítása is.

E nagy fejlesztések mellett egy sor kisebb léptékű beruházás is hozzájárult a Várnegyed és környéke megújulásához…

Biztosan sokan emlékeznek még arra, hogyan nézett ki a Horváth-kert sarkán, a villamosmegállónál az időközben elbontott bódésor. Vagy ott van például a Roham utca, amelyet korábban teljes közlekedési káosz jellemzett. De ugyanígy megújítottuk az Iskola utca és a Markovits Iván utca környékét is. Új játszóterekkel, közösségi terekkel tesszük még vonzóbbá a városrészeket.  Ezek a kisebb beruházások elsősorban a környéken élők számára fontosak. A felújítások mellett persze az is célunk, hogy értékeket teremtsünk. Az egyik, számomra nagyon kedves ilyen új érték Melocco Miklós ide álmodott Mansfeld Péter-emlékműve, amely a Halászbástya alatt, a Hunyadi lépcső egyik fordulójában látható. Vagy ott van például a Kilus-kút is. Ez a kerület többek között ezektől a szobroktól, ezektől a kis ékkövektől olyan szerethető. A Várnegyednek nincs olyan szeglete, ahol ne lenne kézzelfogható a történelem lenyomata. Ez teszi olyan zavarba ejtően széppé a kerületet. A feladatunk pedig nem csak az, hogy ezt megőrizzük, hanem hogy méltó módon be is mutassuk az ide érkezőknek. Mert meggyőződésem, hogy a Budai Várba minden magyar embernek egyszer el kell jönnie.

A Budai Vár és környéke közlekedésének fejlesztését célzó európai uniós program is ezt a kettős célt: az itt lakók és az ide érkezők kényelmét szolgálja.

E téren is majd’ húszéves lemaradásban vagyunk. Miközben más nagyvárosokban már évekkel ezelőtt is új formákkal kísérletezve, korszerű eszközökkel, környezetbarát buszokkal  biztosították a közösségi közlekedést, aközben a főváros rendszerváltás utáni vezetése hagyta lepusztulni a járműparkot, és nem biztosítottak forrásokat a tömegközlekedés korszerűsítéséhez. A Várban közlekedő buszállomány mára nem egyszerűen elöregedett, de időnként kérdéses, hogy biztonságosan részt vehet-e a forgalomban. Ezek a buszok környezetszennyezőek, zajosak, olajfoltokat hagynak maguk után… Egy magára valamit is adó világváros, az ország kirakata pedig ezt nem engedheti meg. A Budai Vár ma turisztikailag egy jól eladható termék, de nem megközelíthető. A célunk az, hogy a várhegy adottságait – a műemléki környezetet, a szűk utcákat és a geológiai adottságokat is – figyelembe véve, a legkorszerűbb technológiájú, nulla emiszsziós, zajmentes elektromos buszok közlekedjenek a Várban, ellátva a közösségi közlekedés feladatait.

Ha szétnézünk Európában, azt látjuk, hogy a történelmi városmagokból fokozatosan szorítják ki a motorizációt, s a helyben lakóknak is csak bizonyos korlátozásokkal engedik meg a behajtást és a parkolást. Itt mennyire célja ez a fejlesztéseknek?

A Mátyás-templom felújítása kapcsán tapasztaltuk, hogy még a tíz-tizenöt évvel ezelőtti felvételekhez képest is mennyit romlott a középkori kőfaragványok állapota a légszennyezés miatt. Az európai uniós közlekedésfejlesztési program egyik prioritása is az, hogy kevesebb legyen a gépjármű a Várban, hogy korszerű módon ellenőrizni és szükség szerint korlátozni tudjuk a behajtást, és hogy a Vár bizonyos területein – elsősorban a Mátyás-templom környezetében és a Palota környékén – megszüntessük a parkolást. Ennek természetesen előfeltétele az, hogy a Vár környékén mélygarázsok épüljenek. Nyilván kezelnünk kell a turistabuszok forgalmát is, és meg kell vizsgálnunk, hogy a turistákat milyen más módon juttathatjuk fel a Várba. Ezeknek a fejlesztéseknek a jó része viszont már a 2014 és 2020 közötti európai uniós költségvetési időszak feladata lesz.

Hogyan látja, milyen más fejlesztési feladatokkal kell foglalkozni az előttünk álló, hétéves uniós fejlesztési ciklusban?  

Az egyik ilyen feladat lesz Táncsics egykori börtönének és az Erdélyi bástyának a megnyitása; ez az ingatlan hamarosan visszakerül a magyar állam tulajdonába. A kormányzatnak és az önkormányzatnak közösen kell majd gondolkodnia a terület jövőjéről, látogathatóvá tételéről.  Egy biztos: ez egy nemzeti kegyhely, a Pilvax kávéház és a Nemzeti Múzeum lépcsője mellett egyike az 1848. március 15-i forradalom fő helyszíneinek. De említhetném még a Várban található, dualizmus-kori minisztériumi épületeket, a Külügy-, a Pénzügy-, a Hadügy- és a Belügyminisztérium egykori épületeit is. Az egykori Külügyminisztérium teljesen megsemmisült, ez ma egy foghíjtelek, amelyet be kell építeni. A Hadügyminisztérium ma csak egy torzó a Szent György tér és a Dísz tér között. Ám hosszú évtizedek után végre megtörténik a felújítása. A Pénzügyminisztérium épülete ma a Magyarság Háza, a Belügyminisztérium egykori épülete pedig ma még az MTA egyes részlegeinek ad helyet. Meg kell vizsgálni, hogy mi legyen az épület funkciója, ha az Akadémia kiköltözik onnan. A Várhegy alatti barlangok bemutathatóvá tétele szintén egy izgalmas feladat lesz az elkövetkező időszakban. És ott van Budapest egyik legszebb barokk tere, a Batthyány tér, amely hosszú távon biztosan nem maradhat buszterminál. Ennek a térnek új koncepciót dolgoztunk ki a fővárossal közösen, és keressük a forrásokat a megvalósításhoz.

Milyen eredményekkel lenne elégedett 2020-ra?

Hosszasan sorolhatnám még a terveinket, mert vannak bőven. Egy élettel teli, dinamikus kerületet szeretnék is látni, a Várkert Bazárban egy fiatalos, de magas színvonalú szórakozóhellyel, rendezett parkokkal, jó játszóterekkel, sétáló polgárokkal, hogy az itt élők érezzék otthon magukat, az ide látogatók pedig gyönyörködhessenek mindabban a szépségben, amelyet itt teremtettek az őseink.

Információ

Hogyan változik meg a Várnegyed közlekedése? Mitől lesz könnyebben megközelíthető gyalogosan vagy kerékpárral a Budai Vár? Milyen lesz a környéken a parkolás rendje? Megmarad-e a „piaci buszjárat”? Hol lesznek a panorámaliftek?

Kérjük, látogasson el rendszeresen honlapunkra, ahol a  Budai Vár és környékének közlekedésfejlesztése kapcsolatban naprakész információkat és érdekességeket talál.

Érdeklődését köszönjük!