Várfejlesztés
Kezdőlap Várfejlesztés Partnerek Kapcsolat Sajtószoba Galéria

Évtizedes adósságokat tudtunk törleszteni

A hónap végére forgalomba állnak a Várnegyed korszerű, új dízelbuszai, és ezzel egy négyéves, csaknem 11 milliárd forintos közlekedésfejlesztési program zárul hamarosan az I. kerületben. Nagy Gábor Tamást, a kerület polgármesterét a program eredményeiről, tapasztalatairól és a várható folytatásról is kérdeztük.
Négy évvel ezelőtt, amikor az önkormányzat elindította a Budai Vár és környéke közlekedésének fejlesztését célzó programot, nagyjából erre számított-e? Visszatekintve az elmúlt időszakra, elégedett-e az eredményekkel?
Összességében elégedett vagyok, hiszen olyan dolgokat tudtunk megvalósítani, amire önmagában sem az államnak, sem az önkormányzatnak nem lett volna forrása. A Várbazár felújításával, a vári közlekedés megújításával évtizedes adósságokat tudtunk törleszteni. Amikor belevágtunk, sejtettük, hogy ez egy nagyon komoly munka lesz: viszonylag rövid idő alatt nagyon sok szereplővel együttműködve, rendkívül szigorú uniós és hazai előírásoknak megfelelve kellett dolgoznunk. Ehhez pedig sikerült egy igazán elkötelezett csapatot összeállítanunk. Bár kívülről nézve a projekt lassan lezárul, sok munkánk lesz még a pénzügyi elszámolásokkal, a karbantartásokkal, a garanciális bejárásokkal, de azt gondolom, hogy nem csak a kerület, hanem az egész város gazdagodott e fejlesztésekkel. Remélem, hogy az itt lakók nem csak büszkék lesznek az eredményeinkre, hanem vigyáznak is majd rá! Persze ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy sikerült-e mindent elérnünk, amit szerettünk volna, arra a válasz úgy szól, hogy jórészt igen, de van még feladatunk. 
 
Nyilván ilyen feladat a turistabuszok forgalmának a rendezése…
Valóban fontos megoldandó feladatunk még a turistabuszok kérdése. Sokan voltak, akik remélték, hogy a Hunyadi János úton vagy a Dísz téren feltorlódó buszok problémáját is kezelni fogja ez a most záruló program. Azonban a Hilton alatti buszfordulóval ezt egyelőre csak kis részben sikerül orvosolnunk, hiszen a buszforduló azt szolgálja, hogy a védett övezetből kitilthatók legyenek a buszok. Tény, hogy van olyan hétvége, amikor 300–400 turistabusz fordul meg a Várban, ez pedig tarthatatlan. A következő uniós támogatási ciklusban szeretnénk megoldást találni erre a problémára. Egyrészt mélygarázsokkal és a Palota úton turistabusz-fordulóval tehermentesítenénk a Hunyadi utat, illetve a Várat is. Másrészt a hosszú távú tervünk az, hogy a Déli pályaudvar melletti MÁV-területen egy nagy buszterminál alakítsunk ki, ahonnan környezetkímélő közösségi közlekedési eszközökkel, irányvezérelt elektromos járművekkel érkeznének a turisták a városba, a szállodákba vagy éppen a látnivalókig – például a Várba vagy éppen a Gellérthegyre, ahol szintén elviselhetetlen terhet jelentenek a turistabuszok. Ezzel jelentősen csökkenne a Várnegyed, de a Belváros forgalma is. Például az M1–M7-es felől érkező turistabusz-forgalmat már rögtön ebbe a terminálba terelnénk. 
 
Egy közelmúltbeli lakossági fórumon említette, hogy a beruházás második ütemének részeként már tervezik a további mélygarázsokat a Vár környékén. Mi ezeknek a realitása? 
Ez a most záruló program egy úgynevezett híd-projekt, vagyis két uniós költségvetési cikluson is átnyúló fejlesztési program, amelynek az első üteme zárul most. Bízom benne, hogy a folytatáshoz is sikerül uniós forrásokat szereznünk. Ez azért is fontos, mert a Várkert Bazár alatti mélygarázs nem váltja ki a polgárváros célforgalmát. Bár most több a parkolóhely - és ez különösen a rendezvények idején fontos -, de teljesen életszerűtlen, hogy valaki, akinek az Úri utcában van elintéznivalója, ezt a mélygarázst használja. Ahhoz további parkolókat kell építenünk a vízivárosi és a krisztinavárosi oldalon. Megvannak a kész tervek, és reméljük, a következő finanszírozási ciklusban is olyan pályázatot sikerült összeállítanunk, amellyel sikeresen tudunk újabb uniós forrásokat lehívni. Ugyancsak a következő ütemben valósulhatna meg egy intelligens forgalomirányító rendszer kiépítése is. Ez jelezné az autósoknak, hogy a Vár „megtelt”, oda már nem tudnak behajtani és a rendszer automatikusan elirányítaná alternatív útvonalakra vagy a mélygarázsokba az érkezőket. A most záruló fejlesztési ciklusban tettünk már ebbe az irányba lépéseket, többek között a sorompórendszer korszerűsítésével, az igazi megoldást azonban a rendszer teljes kiépítése jelentené. Ezzel megakadályozható lenne, hogy a Dísz téren feltorlódjanak a turistabuszok, hiszen a rendszer érzékelné ezt, és a következő buszt már nem is engedné felhajtani a Hunyadi úton. 
 
A hónap végéig munkába állnak a Várnegyed új buszai, amelyek ugyan környezetkímélők, de mégiscsak dízelbuszok…
Valóban nagyon szerettük volna, ha a Várban nem dízelüzemű, hanem elektromos buszok közlekednének. Ez ugyanis nem egyszerűen minőségi ugrás lett volna, hanem egy új műfaj a közösségi közlekedésben. Bár egyelőre nem kaptunk rá támogatást, bízom benne, hogy belátható időn belül elektromos buszok járnak majd a Várban. Nagyon sok függ persze attól is, hogy a kormány a most elindított Jedlik Ányos Tervben milyen konkrét intézkedéseket tesz a közeljövőben. 
 
A projekt talán leglátványosabb eleme a Várkert Bazár és a Lánchíd utca – meg persze a környező utcák, lépcsők – felújítása volt. A beruházás eredményeként sikerült-e igazi kulturális közösségi térré tenni a Várkert Bazár, illetve tudott-e budai Duna-korzóvá válni a Lánchíd utca?
Az a cél, hogy a Várbazár egy működő kulturális és rendezvényközpont legyen, maximálisan megvalósult. Jó programoknak, érdekes kiállításoknak, koncerteknek, közösségi rendezvényeknek ad otthont a Bazár. Az a fajta turisztikai útvonal viszont, amely szerint a hajóval érkező turisták a Várbazáron és a neoreneszánsz kerten keresztül, a mozgólépcsővel és a liftekkel özönlenek majd a Várba, egyelőre még nem működik. Ehhez egyrészt erős marketing-kampányra lesz szükség, másrészt a Várgondnokság részéről olyan lépésekre, mint például a vendéglátóterasz megnyitása vagy éppen a déli bazársor üzlethelyiségeinek funkciókkal való megtöltése. De önmagában az, hogy ez a kapu megnyílt a Várba, nagyon jó és fontos lépés. A Lánchíd utcáról szólva pedig el kell mondani, hogy ahhoz túl rövid, hogy igazi korzóvá válhasson. Abban látnék inkább fantáziát, ha a Clark Ádám teret és a Lánchidat is sikerülne szervesen felfűzni erre a sétaútba. Ez nagyobb rendezvényeknél például már jól működik. 
 
A fejlesztések fontos eleme volt a Lánchíd utca környékén és a Döbrentei téren a forgalmi rend megváltoztatása. Ezzel kapcsolatban milyen visszajelzéseket kap az önkormányzat?
A fejlesztések eredményeként a Tabán kis utcái mentesültek a korábbi tranzitforgalom alól, a tabáni műemlék házak között nem dübörög a délről északra tartó, egyirányú átmenő forgalom. Így a lakók visszakapták a csendes, hangulatos kis utcákat, azt gondolom, hogy ennek igazán örülnek, örülhetnek az ott élők. A villamosmegálló áthelyezésével azonban már nem mindenki elégedett, ha rajtunk múlott volna a döntés, mi a korábbi helyén hagytuk volna a megállót. A másik kérdés a Lánchíd utca forgalmának a csökkentése. Meggyőződésem, hogy a forgalmat teljes mértékben nem lehet kitiltani innen, mert Buda közlekedési rendszere olyan, hogy ha ez a szakasz kiesik, másutt – az Alagútban, az Attila úton – egyszerűen megbénul a közlekedés. Azzal, hogy májustól szeptemberig hétvégenként csak a buszok járhassanak itt, egyetértünk, ráadásul a budai fonódó villamos projekt elkészültével a buszforgalom is megszűnik majd ezen a szakaszon. 
 
Korábban szó esett már a folytatásról, a második ütem beruházásairól. Úgy hallani, hogy a távolabbi, legmerészebb tervek között még egy sikló megépítése is szerepel a Gellért-hegyre. 
A Gellért-hegyi sikló megvalósítása igen komoly pénzeszközöket igényelne, és nem is lehet európai uniós támogatásból finanszírozni. A főváros egyedül ma nem tud egy ekkora beruházásba belekezdeni, ehhez nagyfokú elszántságra és együttműködésre lenne szükség a főváros, a kormány, az önkormányzat és a közintézmények részéről, esetleg visszatérítendő európai uniós források bevonásával. Meggyőződésem, hogy ezáltal a budavári siklóhoz hasonlóan egy nyereségesen üzemeltethető attrakcióval bővülhetne a főváros turisztikai kínálata. Ehhez persze elengedhetetlen lenne a Citadella környékének és magának a Citadella sorsának a rendezése is. Legalább ilyen nagy falat lenne – de talán hamarabb megvalósítható – a Batthyány tér átépítése, amelyhez szintén elengedhetetlen a kormány, a főváros és a kerület együttműködése.  
 

Információ

Hogyan változik meg a Várnegyed közlekedése? Mitől lesz könnyebben megközelíthető gyalogosan vagy kerékpárral a Budai Vár? Milyen lesz a környéken a parkolás rendje? Megmarad-e a „piaci buszjárat”? Hol lesznek a panorámaliftek?

Kérjük, látogasson el rendszeresen honlapunkra, ahol a  Budai Vár és környékének közlekedésfejlesztése kapcsolatban naprakész információkat és érdekességeket talál.

Érdeklődését köszönjük!